2014. január 24., péntek

Azannya,

ez parasztlazannya.
Tudom, hogy ez most nagyon fájdalmas volt, és ha valaha is esélyem lenne bekerülni a magyar sztendaposok közé, ezért a sz*r szóviccért rögtön kihajítanának. Úgyhogy nagy elnézéseket kérek...
Az igazság az, hogy egy pár napja itt lakik Ernő, és ez valahogy nem kedvez az agysejtjeinknek. Nem csak azért, mert minden este sörözünk egy keveset, hanem mert... mert Ernő Ernő.
Na de ezt nem panaszkodásból írom - sőőt, hiszen sikerült elérnünk, hogy E. inkább feldühödjön ránk, és ne rázzon le egy "ez aranyos"-sal - , csak úgy, helyzetjelentésként.
Múlt este óccsó parasztlazannyát ettünk, ezt már akkor is említettem :) Most meg elmondom, mi is az.



Kell hezza: 12-14 szép palacsinta, egy mutatóujj-hossznyi kolbász felaprítva, szalonna, három murok, kb 200 g konzervborsó, egy hagyma, egy pár paradicsom, egy fej fokhagyma sózva, felaprítva, tejföl; 50 g vaj, 2 ek liszt és kb 200-250 ml tej a besamelhez, reszelt sajt.

Ha ebédre palacsintát sütöttetek, akkor egyszerű, ha nem, akkor készítsétek el a palacsintákat így. Én helyben készítettem a palacsintákat, alaposan fűszerezve, mert a lasagne-nál nem árt neki.
A murkot vékonyra karikáztam, és annyi vízben amennyi épp ellepte feltettem párolódni, majd olyan 10 perc után hozzácsaptam a borsót is. A hagymát ujjbegynyi darabokra vágtam, a paradicsomot egészen apróra kockáztam, a kolbászt szintén. Egy szeletnyi szalonnát felkockáztam, nagy serpenyőben odatettem pirulni, majd amikor már kezdett üvegesedni, hozzátettem a hagymát. Amikor az is üvegesedett, rátettem a kolbászt, aztán a paradicsomot és a felaprított fokhagymát, majd végül nyakon öntöttem két kanál tejföllel. A kolbászos cucc alatt leoltottam a tüzet, a murkot-borsót leszűrtem és a kolbászhoz kevertem.A vajat felolvasztottam, két kanál lisztet megpirítottam rajta, majd felöntöttem tejjel és pont addig kavargattam, amíg unalmassá nem vált - a besamel pont készen van addigra :)
(Amúgy ha még nem próbálkoztatok besamellel, vagy igen, de eltsesződött, akkor ez az útmutató segít majd. Nagyon jól leírja, hogy melyik fázisban milyen kell legyen a cucc. Én annyit csinálok másképp, hogy hely híján meg lustaságból nem melegítem fel a tejet, viszont a hozzáadáskor habverővel keverem és úgy nem lesz csomós.)
Egy naaagy tepsit (tényleg nagy, cuccos kerámiabevonatú - karácsonyra hozta a Zangyal) kikentem olajjal, kiraktam az alját palacsintával, megkentem besamellel, megpakoltam ződccséges-kolbászos cuccal. Tettem rá másik rend palacsintát, megkentem besamellel... meg a többi. A végén a legfelső palacsintaréteget megkentem a maradék besamellel és megszórtam egy kicsi reszelt sajttal. Sütőbe tettem, onnan is kivettem, de csak fél óra múlva. Felszeleteltem, megettük, de szerencsére még maradt belőle Férjnek másnapi ebédre :)





Palacsintasütéssel együtt nagyjából egy bő óra a munkaidő, amit el kell vele tölteni, tehát egy húzósabb napra nem ajánlom. De hát nekem mostanság van időm, ugye :)

UPDATE: ide, ide tessék, ha hallgatni is szeretnék ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése